Fülledt a levegő a lakásban. Ez tipikusan az a helyzet, amikor nem tudok hova menekülni előle. A lefekvés előtti pillanatok szúnyog vadászattal telnek, megelőzendő az éjszakai támadásokat. Minden szépen, a megszokott rendben történik, miközben az éj fekete leple alatt a nyelvemmel a szájpadlásom piszkálom. Nem tudom milyen ösztön vezérli az embert eme akciók végrehajtása közben.
Ma is nyakig benne voltam az olajban. Sold-to, ship-to adatokat, record layoutokat böngészve két pofára fogyasztottam a csütörtököt, miközben kellemes izgalom fűtötte testemet. Izgulok a szombat miatt. Olyan izgalom ez, melyet kiszámítani nem lehet. Előre bekalkulálni szinte lehetetlen és leküzdése érdekében tett lépések is hiába valóak lennének. Nem is akarom. Egyszerűen csak be vagyok sózva a közelgő kerti összejövetel miatt. Talán azért, mert olyan kedves családtagokkal találkozhatok, akikkel a hétköznapok során nincsen lehetőségem, talán másért. Nem tudom. Az biztos, hogy ez a gondolat hű társam minden éjjel, minden reggel, mellettem ül a buszon, miközben napi kilométer adagom falom, fülemben bólogatós ütemeket hallgatva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése