Kollégák együttes erővel próbálnak végrehajtani egy ún. change nevü műveletet, egyenlöre nem sok sikerrel.
A blogom internetes napló mivoltjából fakadóan általános információkért kiált, "éhes gyermek" módjára rángatja kezemet, ellentmondást nem tűrő ordítással hasogatja dobhártyámat.
Könyörüljünk meg rajta!
Nesze, egyél, zabálj bazdmeg!
3 napos iskolai túrán vagyok túl.
A mai nap volt a a csúcspontja az egésznek, hiszen szombat délelött, amikor más még azon agyal, hogy balra forduljon az ágyában, vagy begyűrje a takarót a lába közé, én szorgalmasan tempóztam a TF medencéjében. Ezzel nincsen semmi probléma, de a klórra amúgy is érzékeny szemem, az éjszakás műszakkal kiegészítve kap rendesen a "pofájára"!
Hogy enyhítsek az égető érzésen, szaporán pislogok, akár egy raklap szerencsétlenség.
Legszívesebben egy asztal alatt guggolva zokognék. :D
Súlyos volt ez a hét, puttonyomat roskadásik raktam szellemi javakkal.
Egy picit jobban belegondolva meg sem tudnám fogalmazni mi számít manapság profitnak?
Egy-két előadás? Kötve hiszem, hiszen ez a dolgom! Ez nem profit, mindössze egy állomás a profit felé vezető úton.
Whatever!
Hozzáállás kérdése.
Személyiségem nagy mágikus kerekét megtekerve "ezt dobta a gép". Játékszenvedély elsöprő érzése pillanatok alatt átfutott rajtam... Profitot termeltem, semmi kétség! Nagyot sóhajtottam, megnyugodtam!
Ugye hogy így már más?
Nagyon erőteljes tekerés volt ez, ráadásul nem az első. :O
Szenvedélybeteg vagyok? Vagy egyszerüen csak túl kiváncsi? Nem akarok hamar megöregedni!!!
Az évszakok változnak, mi nem. Akkor most mi is van?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése