Fordulópont

Nemsokára indulunk Pestre, bár elötte még haza kell jutnom Fehérvárról. Micsoda kesze-kusza szálak.
A hangulatom egy tízes skálán a nyolcast karcolja...
Ma éjszaka mi is beállunk a hatalmas névtelen embertömegbe, akik különböző módszrekkel ugyan, de azonos céllal ugranak fejest a szórakozás nyújtotta euforikus mindenségbe.
Érdekes dolgok ezek, hiszen ha nagyítóval nézném ezt az állapotot, akkor szembetűnő lenne a sok különböző karakter azonos céllal vezérelt cselekedteiböl kötött csokor. Vannak olyan dolgok az életben, amik embertömegeket képesek megmozgatni. Legyen szó Puskás haláláról, temetéséről, vagy akár egy évbúcsúztató estéröl, az "egység" megnyugtató érzését akármilyen formában jó átélni.
Ezt különösen tudják azok az emberek, akik valamikor, valamilyen formában közük volt a versenysporthoz.
Mivel ez egy internetre kilőtt napló,-ahol a gondolatok meghatározott keretek között ugyan, de mégis szabadon vándorolnak- illene lezárnom szavakban a mögöttünk hagyott évet.
Nem is tudom mit mondhatnék...
Első helyre talán az kívánkozik, hogy érett fejjel egyre jobban átérzem a család jelentőségét. Szeretteink helyét életünkben, akik pótolhatatlan drágakőként biztosítják számunka a fényt...A nagyszüleimet is szeretném megköszönni 2006-nak, hiszen nekik köszönhetően részem van abban a kiváltságban, hogy betekintést nyerhetek egy már-már leágazóban lévő korosztály mentalításba, kivételes, pótolhatatlan emberi értékeiket megcsodálhatom. Nagyon szeretem a családomat!
Nekik és a kéznek, amely a kezemet fogja köszönhetem azt, hogy elégedetten és magabiztosan lépek át a következő évbe előreláthatólag 9 óra múlva!
Nagyjából ennyi!