Kedves naplóm!
Nagyon régen volt már az utolsó bejegyzésem. Pillanatnyilag egy picit meg is vagyok illetődve. Elszoktam én már ettöl. Na jó, ez nem igaz.
Butaság lenne összefoglalni az "üresjárat" történéseit. Szerintem elég annyi, hogy mozgalmas időszakon vagyok túl.
Sajnos még mindig rajtam van a gipsz, ráadásul most fáj is a kezem. Nem kell túl nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsam, valami nincsen rendben. Közeledik a gipsz levétel időpontja, de a kezem jobban fáj, mint bármikor. Lehet, hogy nem kellett volna tegnap játszanom vele. Az élményért megérte. A helyzet pedig javulni fog. Mindössze idő kérdése...
Aprócska kis pont vagyok a mai vasárnapban. Kell még pár óra, hogy összekapjam magamat.
Hogy ezzel a bejegyzéssel hozzá tettem-e valamit a teljes egészhez,nem tudom.
Azt viszont tudom, hogy újabb bejegyzéssel gazdagodtam.
Hosszát tekintve firkantás, ragaszkodva a "sablonokhoz", szösszenet.
Igen, ez lesz az, szösszenet.
Ablakon beszűrődő márciusi fény, nyugodt, vasárnapi naphoz tökéletesen igazodó hangulat. Azt hiszem beletörődtem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése