2007 őszén, október alkonyán, ismét egy ismerős megállapításba botlottam.
Mozgalmas napokat hagytam magam mögött!
A viszonyom a jégkoronggal napról napra változik!
Se veled, se nélküled tipikus esete, de a szélsőséges érzelmek ugyanúgy jellemzik!
Nem tudom mi lesz ennek a vívódásnak az eredménye, de hogy megvisel, az nem kérdéses. Hiszen a vágy, amellyel arra vágyunk, hogy olyan vágyaink legyenek, amilyen vágyaink vannak, gyakran zsákutcába vezető szituációkat szül. Ilyenkor ember legyen a talpán, ha valaki elsőre megtalálja a hátramenetet!
Utolsó erőmet összeszedve köz érdekű felhívásként a kedd éjszakába dörmögöm a kimondhatatlanul kimondhatót!
Ember pihenj, ha fáradt vagy!
Jó éjt!
2 megjegyzés:
Tudom Zsoltikám, hogy nem egyszerű a döntés annak akit, gyerekkora óta a jégkorong éltet, mindennapjaiddá vált szervezeted kívánja a sportot, a jeget, a hoki hangulatát és mindent, ami ehhez kapcsolódik. Még a büdös ruhákat is. Emlékszem ezekre én is. Soha nem volt teher és rossz semmi - csak amikor a fogaddal történt, ami történt - azt nehezen viseltem. Majdnem a dzívem szakadt meg miattad!.Talán emlékszel, hogy pánikszerűen mentünk a szájsebészhez, mit lehet csinálni. Nem csak esztétika, hanem az elkövetkezendő években, nagy odafigyelést igénylő, visszavonhatatlan változás volt ez.
De azért minden jó volt és jó most.
Muszáj folytatnom,mert eszembe jutott, hogy hamarosan el kell menned majd egy fogorvosi kontrolra, mert mindig változik minden - így a fogsor is igazodik, lehet, hogy kell majd újat csináltatni. No meg az esetleges romlást iss ellenőrizni kell. Az ellenőrzés nem fáj, csak tükrözi az inteligenciát. Nem minden ez sem!!
Csak ennyit.
Az utolsó hokimeccsen jól éreztem magam, de DE még mindig izgulok érted. De jó boldognak látni is.
Megjegyzés küldése