Mert az időjárás gyakran váratlan meglepetéseket tartogat.
Gyönyörű szép, derüs égboltot pillanatok alatt viharfelhők gyülekezete csúfítja el.
Ilyenkor nem marad más lehetőségem, mint hogy elfogadjam a hirtelen jött változást.
A villámok csak úgy cikáznak, miközben én egy menedéket keresve megpróbálom a lehető legkisebb humán amortizációval átvészelni ezeket a nehéz perceket.
A szeretett társ szemei szikrát szórnak és a kiszolgáltatottság cseppet sem felemelő érzését csak növeli a rossz időzítés.
Mert az éjszaka háborítatlanságát frissen világra jött, minden valós alapot nélkülöző "bűn" tényével felrúgni nem túl szép dolog. Ilyenkor a józan ész elengedi kezünket és a szavak csak úgy cikáznak.
Az ártatlanságomból fakadó közömbösségem egy idő után már nem érzékelhető. Egy idő után nem marad más, mint magam köré tekert kezeim, melyek megpróbálnak menedéket találni a meghatározhatatlan helyekre, meghatározhatatlan időközönként becsapódó szavak okozta felfordulásban.
Az égbolt azóta tisztulni látszik.
AZ időjárás továbbra is kiszámíthatatlan, ami ellen nem lázadok. Egyszerüen csak elfogadom, mert ez az élet rendje!
Saját magunk által alakított környezetünk saját izlésvilágunkat tükrözi és én szeretem ezt a kiszámíthatatlanságot.
Ez is ad egyfajta ízt a mindennapoknak...
1 megjegyzés:
"A vonuló felhők felett, örökké süt a nap"
Békés vizeken kell hajózni, el kell kerülni azt a vidéket, ahol gyakoriak a viharok. A kormányrúd a Te kezedben van, a hajót csak Te tudod vezetni. A vitorlát már kibontottad, ne add át a kormányt senkinek, vezessed a hajót csendes vizeken és a vitorla soha nem sérül meg. Ha engeded megsérülni, már nem tudod tartani az irányt.
JÓ SZELET KEDVES KAPITÁNY!!!!!
Megjegyzés küldése