Valahogy most sok volt az a négy éjszakás zsinórban.
Cél egyenesben vagyunk, de a hatás nem maradt el. Körülöttem megviselt emberek, megviselt arcok álmodoznak otthoni feelingröl, puha ágyakról, pihentető alvásokról.
Ez nem panaszkodás, csupán csak egy észrevétel.
Ilyenkor minden felborul. Nappali alvások, melyek minden jelzőt megérdemelnek, csupán a pihentetőt nem.
Fontos, a jövő szempontjából kulcs kérdésekkel bíró nap lesz a holnapi.
Nem tudom befolyásolni a dolgok alakulását, csupán csak annyit tehetek, hogy megpróbálom a megnyugtató magabiztosság érzését elhatalmasodni testemen, hogy pozitív hatásaiból táplálkozva túléljem a holnapot. Mert még ha a túlélés jelző alkalmazása egy cseppet sem jelent túlzást, ez az egyetlen egy járható út a kialakult helyzetben.
A 4 éjszakás nem segített semmit. Maximum arra volt elég, hogy ez a gondolat megfogalmazódjon bennem.
Alázat és magabiztosság! Erre kell most koncentrálnom!
Persze ez a két aprócska kis alkotóelem még kevés a sikerhez, de kiindulásnak nem rossz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése