2006. június 1., csütörtök

Friss levegőt!!!

Ha rangsort kellene állítanom életem legkritkusabb pillanatai között, a mostani mindenképpen az első tíz közé kívánkozna, hiszen pillanatnyilag az is problémát jelent, hogyan tartsam nyitva a szememet. A monitor sugárzásától könnyező szemem leragadt röpke pillanatokra, elkeseredett harcot vívva a fáradtsás okozta tompa érzéssel. Kollégáim kérésének eleget téve tettünk egy utat ki a friss levegőre, útköben mázsás súlyként cipelve karjaimat. Egy picit jobban vagyok, bár a helyzetem még mindig kritikusnak mondható. Ha beleszámolom, hogy még egy hazaút is elöttünk áll ilyen állapotban, elgondolkodom az élet értelmén. Nagyon elfáradtam az elmúlt két nap megeröltető fizikai munkájának eredményeképpen, amivel nem is lenne probléma, viszont ez az éjszakás müszak a hátam közepére sem hiányzott. Megoldást! Most azonnal!:)

Nincsenek megjegyzések: