Relax

Hatalmas nagy erőfeszítések árán félholt állapotomból szalonképessé változtam.
Nagy csata volt, de egyenlöre úgy néz ki győztesen jövök ki belöle.
Minden miértnek van mertje, így nem csinálok túl nagy problémát a dologból, inkább próbálom a napos oldalárol nézni az eseményeket.
Állapotom maximum 40%-osnak mondható, ami elegendő kell hogy legyen a túléléshez. Túlélésnek az ágyig való eljutásomat nevezném, hiszen minden egyes perc múlásával mozdulataim egyre tompábbá válnak, amit a mögöttem álló hétvége után teljesen elfogadhatónak mondható.
Munkatársam horkolása ellentmondást nem tűrően cikázott bele számitógépek zúgásával fűszerezett atmoszféránkba. Mindenki rezzenéstelen arccal fogadta ezt a különös hangot.
Kollégám éppen a paradox alvás fázisában repül, egyenesen a rapid eye movement fázisáig, de mire a mondatot leírom, máris megfordul és az elöbbinél is lehetetlenebb pózban próbál újra az álmok világába merülni. Nem sok sikerélményt jósolok neki.
Hosszú téli hónapokban nyár után ácsingózó lényünket tovább korbácsolja a késlekedő kánikula, de a remény ébren tartja lángunkat, elegendő táplálékul szolgál pislákolgató tűzecskénk zavartalan létezéséhez, ami mindenképpen pozítívumként fogható fel.
Labdarugó össznépi kuriózum színesíti napjainkat. Újabb 4 év elteltével picit bölcsebben, picit tapasztaltabban szívem ismét a gall kakasokért dobban. Argentína szorosan a szárnyasok nyomában próbál magasabbra és magasabbra törni ezer gondolattól szétzilált fejemben,lényemben.
Ismét küldetésen vagyok. Célom 7 óra, kiválasztott helyszín : Dunaújváros.