Furcsa érzés ez a fáradtság. Egy olyan dolog, amit szerintem soha nem fogok megszokni.
Akaratom ellenére a fáradtság fogalma összefonódott a blogommal, hiszen az itteni jegyzetek döntő többsége kritikus állapotom mellékterméke. Igy van ez most is!
Éhes vagyok! Még le sem feküdtem aludni, de már az ébredést várom!
A mai terveim egyik része átadni magamat a napsugarak "hívogató szavának". Jó lesz elterülni a napon és egy picit barnulni, hiszen a napok csak telnek, lelkiekben már látom az őszi napok hangulatát.
Elsö feladatom az lesz, hogy valahogyan eljussak a városig. Ma útitársam sincsen, aki esetleg megpróbálna ébren tartani. Kritikus utak ezek. Túlélésre játszom ma is!
Szerintem beszerzek egy David Hasselhoff albumot és azt fogom üvöltetni ezekben a kritikus pillanatokban.
Ma viszont csak magamra számíthatok! Állok elébe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése