Furcsa dolog újra ide irogatni. Ha követném a blogok íratlan szabályait, akkor megpróbálnám összefoglalni utolsó bejelentkezésem óta eltelt időszak történéseit.
Eltelt pár nap, de az események annyira sürüek voltak, hogy képtelen lennék szerves egészet gyúrni belölük és betükké formáznom öket.
Édesanyám 50 éves lett, ami nagyon furcsa érzésekkel tölt el! A világ legcsodálatosabb anyukájáról van szó, aki a végsökig kiállt mellettünk és aki az örökös hátvédet biztosítő szüleim felét adja.:) Családi körben ünnepeltünk, mindeki próbálta megragadni az ünnepek, évfordulók összetartó erejét.
Belegondoltam a kialakult helyzetbe és arra a következtetésre jutottam, hogy a rohanó társadalom negatív felsorolásába kivánkozik a zsúfolt napok közösségromboló, család szétszakító ereje.
Mentségünkre szóljon a kesergés helyetti helyzet javítására tett cselekedetek sokasága.
Becsülni és szeretni kell a családunkat, hiszen egy oylan kis közösségröl beszélünk, akikkel együtt, ám mégis külön nap, mint nap vívjuk harcunkat a hétköznapok, hétvégék viharában.
Wellness hétvége élményektöl duzzadok. Csodálatos élmény volt, mely annyira ritka az ember életében, hogy az élmények minden mozzanata szentírásként rögzül bennünk!
Ez alól én sem vagyok/voltam kivétel.
Utolsó fél óra...
Logoff
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése