2007. július 19., csütörtök

Kánikula

Szavakkal nehéz megfogalmazni mennyire meleg van!
A fülledt levegő keveredik a panelrengeteget megmagyarázhatatlan és követhetetlen logikával körülölelő aszfalt tenger által kibocsájtott meleg levegővel.
Ennek a két dolognak a keveréke meggyötört arcokat eredményez.
Fél lábbal én is köztük vagyok, de megpróbálok erős lenni!
Ennél a példánál maradva nem tudok különbséget tenni vőlegény és férj életérzés között. Valószínüleg vőlegényként is ugyanilyen melegem lenne most, ma éjjel, amikor két nap választ el attól, hogy két hetes házasnak mondhassam magam.
A dolog itimségére való tekintettel a témát inkább elkerülöm.
Ez az oldal nem haraphat belőle, a lakmározásra, az ízének az élvezésére egyedül én vagyok jogosult. Ebből nem engedek!
Mint ahogy azt sem tartom helyesnek, hogy a tragédia tábla alá felerősített harangot kongathassa bárki a nagy hőség egyenes következményeként.
Elvégre nyár van, minden ízével és zamatával együtt számomra az év csúcspontja.
Hiszen ilyenkor a szerelmes szív is valamilyen különös, szívet melengető dallam ritmusára dobban.
Jajj de jó dolgok ezek!
Esküszöm imádom!

Nincsenek megjegyzések: