Egyébként nincsen semmi gondom ezekkel az éjszakákkal.
A mai napi teendőket kipipálva pillanatnyilag már cél egyenesben vagyok. Szemem sarkában már látom a kockás zászlót és a célon túl ott van a pihe-puha ágyam is. Az az ágy, melynek óriási szerepe van életemben. Álldogál némán a szobámban, gyakran elviharzok mellette, telerakom ruhákkal, de soha nem köszönöm meg neki mindazt, amit értem tesz nap, mint nap. Reggel, éjszaka, nap közben és még sorolhatnám a nap különböző pillanatait, amikor értem él. A kapcsolatunk nagyon bensőséges. Nincsen köztünk alá-fölé rendeltségi viszony, csupán kölcsönös tisztelet egymás iránt és ez az alapja mindennek. Mint ahogy az intellektus is ebbe a kategóriába sorolható. Az alap dolgok közé... Persze ez a mondat leírva nem más, mint egy kósza ábránd, valótlan illúzió, hiszen annak ellenére, hogy az intellektus létező fogalom, nagyon ritka. Pedig még csak azt sem lehet rá mondani, hogy kártékony lenne. Csupán van és nagyon sok súly nehezedik a "vállára". Ennyit erről!
Egyébként még mindig nagyon szeretem a jelenemet, ami még mindig beszivárog múltamba és az évtizedek egymásra rakodásának egy alkotóelemévé válva pillanatról pillanatra rám köszönt. Mert a jelen egy baszottul érdekes fogalom. Éppen hogy megszületik, már meg is hal. Mint a legvadabb gondolatok azokban az elmékben, akiknek lét eleme a vizualitás és a realitás összefonódása...
1 megjegyzés:
Itt van megint ez a gondolatsor.
Ágy - életünk fontos része. Igen telepakoljuk néha ruhákkal, néha könnyekkel. Fáradságunkra enyhülést hoz, fontos számunkra, napi érintkezésben vagyunk vele.
Igy ápolni, tisztitani, tisztán tartani fontos, a miénk legyen ne a poratkáké.
Valamikor én is becézgettem - bár nem mindig volt ideálisan kényelmes - azt mondtam, hogy "szerelemfészek". Tudom, hogy igaán fészek, hiszen ott "születik" egy új élet. Te is ott keltél életre.
Mennyire az enyém vagy!!!!!!!!Nem csak izig-vérig, de a sorok irásában is. Valahogy benned vagyok, beléd születtem egy kicsit.
Megjegyzés küldése