Szomorú nap volt ez a mai...
Értelmetlen történések, emberi felelőtlenségből fakadó döntések egy keserű "most"-ot eredményeztek.
Négy fal között elgondolkozva minden porcikámmal érzem, ahogy felerősödik körülöttem az amúgy is csodálatos jelentéssel felvértezett otthonom.
A hideg külvilág ebben a pillanatban fékező busz hang formájában képviselteti magát.
Emberek, sorsok, önálló személyiségek gurulnak hazafelé egy mára már letűnő kort idéző négykerekű segítségével.
Én pedig a nappaliban üldögélve gyürkészem lábujjaimmal a nappali közepén elterülő narancssárga szőnyeget, ami még Zsu vett nekünk, akit nagyon szeretek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése