A hétvége minden apró kis üzenetével és tanúlságával feltünés nélkül csordogál ereimben.
Hátradőlve a székemben szinte észre sem veszem, ahogy a hétfő halk, apró léptekkel közeledik felém. A hétfő, amely nehéz percekkel érkezik egy örökös körforgás részeként.
Mit lehet ez ellen tenni? Ez egy nagyon jó kérdés...
Nem futok el az elől, akivé válhatok. Ha ez a valaki egy nehéz hétfő súlya alatt roskadzó férfi, vállalom. Megpróbálom megragadni, fejlődni általa és akkor soha nem fogom elmulasztani azt, ami tényleg számít. Ezt diktálja a szívem, ezt diktálja a logikám. Olyan ez, mint egy kibaszott gladiátor harc, amely kűzdelemre kényszerít.
A harc, amely személyiség formáló szerepéből kifolyólag nemes célt szolgál. Engem!
Ezek a mocskos vasárnapok már csak ilyenek, igaz? Ááhhhh...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése