Amikor már mindeki azt hitte, hogy a tavasz végérvényesen beköszöntött, megörvendeztet mindekt napsugaraival nap mint nap, addig a történések mást igazoltak.
Mai napon szél és eső borzolta a kedélyeket.
Szerencsére délelött semmi dolgom nem volt, igy biztonsagos távolsagból figyeltem az ablakon át, ahogy a szél belekap a dolgukra igyekvö emberek hajába, vagy éppen hátuk közepére sem hiányzó csatára kényszeríti öket, könnyü prédának számító esernyőjük által.
Éjszakás műszak, szokásos sablonos rendszer ellenőrzési feladatok, készenlét bármilyen nagyobb rendszer problémára.
Körülnézek az irodában és megviselt arcokat látok, akikröl ordít a leküzdhetetlen vágy ágyuk iránt, hogy végre kipihenhessék a mai nap/éjszaka fáradalmait.
Rajtam is próbál úrrá lenni a fáradtság, érzem, ahogy a mozdulataim eltompulnak és átélem, ahogy minden hang hangosabban szól, mélyebbre hatol.
Most, hogy vége a bajnokságnak, ki kell fundálnom, hogy mivel tartsam magam kondiban, mivel űzzem el a magyar férfi lakosságra jellemző pocakosodás fenyegető rémét. :-)
Enni jó, az alkohol távol áll tölem, de hála a magyar konyha ízletes, de ugyanakkor szerevezetünk számára megterhelö hatásának, éppen elég leküzdeni ezeket a negatív dolgokat.
A kérdés amely rávilágít a dolgokra a következő: mennyit kell sportolnom ahhoz , hogy eleget ehessek?
Amugy 2 napja elmúlt már hétfö és 3 nap a szombatig.
Várom az áprilist, nagyon nagy lesz!
Teszek róla, hogy "füstöljön"...
Még durván két óra indulásig.
Maupassant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése