2006. május 16., kedd

Bárcsak...

Viszontagsásgos blogom új értelmet szerzett magának. Ha minden jól alakul és Isten is úgy akarja, jövendőbeli gyerekeim, lányom, fiam írott formában kaphat betekintést abba, mi is járt édesapja fejében 2006-ban, újpesti aranyérem kapujában. Ez mindenképpen pozitívum és szeretném a jövöben ezt a nemes célt kitűzni blogom értelmévé.
Drága kislányom, kedves kisfiam! Nagyon sokat gondolok rátok, igyekszem úgy csinálni a dolgokat, néha erőn felül teljesítve, hogy mindent megteremthessek nektek, hogy ugyanazt a szép és csodálatos gyeremekkort biztosíthassam majd nektek, amit én is megkaptam a szüleimtől.
Drága kislányom! Alig várom, hogy mosolyodban csodálatos édesanyád mosolyát lássam meg és féltve óvjalak mindentől, hiszen közelgő életeddel még egy csodálatos nővel gyarapszik majd családunk.
Drága kisfiam! Alig várom, hogy itt legyél és együtt menjünk a megyeri úti ékszerdobozba, hogy már kisgyerekként megtapasztald, milyen érzés az újpesti család tagjának lenni és hogy a kedvedért 2 csövű kipufogót szereljek majd az autónkra. :-)
Ha ezekre a dolgokra gondolok, libabőrös leszek, forróság önti el testemet.
Bárcsak lenne már "késöbb"!

Nincsenek megjegyzések: