Szemtelenül nagyszerű és valótlanul egyszerű ez az élet.
Az éjszakát átfonó hologramos háló nem más, mint kósza ábránd, ám mégis minden oly valós.
Az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. Könnyű ínyencek által is kedvelt szelet.
Bátorságot gyűjtve, erős lábakról elrugaszkodva mélyebb szinteken érdekes dolgok bújkálhatnak.
Az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a világot.
Aprócska darabokból összerakott, folyamatosan alakuló kép ez.
Minden lüktet, a lendület repít.
Egyetlen végcél rebeg a szemem elött...Ő!
A sors furcsa fintoraként a keze kezemben nyugszik, a tekintete tekintetemben fürdik.
A valóság álmokkal, álomképekkel vegyítve követel állandó jelenlétet életemben.
És hagyom...Engedem...
Édes egy kín ez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése