Szokásos vasárnapi idill. Ismerem már az illatát.
Ilyenkor az emberek a héten szerzett sérüléseiket gyógyítgatják, felidézik az elmúlt napok legszebb pillanatait sokadszorra és biztos, hogy nem utoljára.
A halandó emberek határozott, ám a szem számára láthatatlan mozdulatokkal csinosítják páncéljukat, törölgetik kardjaikat, hogy minden rendben legyen. Minden a helyén legyen.
Tökéletes eszköz a minél jobb és alaposabb felkészülés elérésére egy forró, habos fürdő, különös figyelmet szentelve a részletekre, ami jelen esetben a hab elkészítésének sokszínűségében rejlik.
Mire is gondolok ezzel? A zuhany rózsa, mint fegyver, mint a komfort érzet kiaknázható lehetőségeire szolgáló eszköz fontos szerepet kap a történetben. Gondosan beleöntjük a habfürdőt a kádba és a csapból áradó monoton zúgás helyett a rózsa segít abban, hogy a habot selymessé és pihentetővé varázsoljuk.
Apró kis trükk, embere válogatja...
Tisztában vagyok vele, hogy saját szokásaim tudat módosító hatással való felvértezése és ily módon környezetem manipulálása szinte teljesíthetetlen feladat, de nem is ezért írom ezeket a sorokat. Nem ez a cél.
Sokkal inkább egy nyugodt, álmokkal teli vasárnap, amihez ez is hozzá tartozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése