Zsiványok mögöttem, stílusom zsebemben

Fekete, kemény borítású keddre ébredtem.
Élénk narancssárga kerettel megerősített ajándék volt sorsomtól, váratlanul ért. A mérete szabad szemmel éppen fogyasztható volt. Ennek ellenére minden erőfeszítésem hiába valónak bizonyult, mikor megpróbáltam farzsebembe erőltetni. Talán a nadrág hibája volt, talán a túlzott akarásomé, nem tudom.
Kifinomult érzékszerveim nem hagytak cserben. Amikor igazán szükségem volt rájuk, segítségemre siettek ösztönös reakcióm végtermékeként. A gondolatok cselekvéssé alakultak, valósággá váltak "B terv" formájában.
Kemény, fekete borítású narancssárga szegélyes keddel a kezemben észre sem vettem, hogy friss fehérség borult a nagy magyar valóságra.
Elrejtve társadalmunk mélyén megbúvó titkait, elkorcsosult mivoltunkat.
A fű, a táj, alkalmi búvóhely mögül kikandikálva, kiszolgáltatva a dolgok alakulásának csendben várták sorsukat.
Az autók szélvédője a friss fehérségnek köszönhetően átmeneti rejtekhelyül szolgált gyilkosoknak, gonosz tervet forralónak és aggódó család anyáknak egyaránt. Soha nem gondolkoztam még a havazás eme társadalom olvasztó erején.
Én személy szerint magasra húzott gallérral, óvatos, de éber pillantásokkal teremtettem meg magamnak az elengedhetetlen biztonság érzetet.
A legnehezebb mesterség és a legnagyobb művészet élni. Ezt mindannyian tudjuk jól. Ennek tükrében ha arra gondolok, hogy zsiványok sorakoznak mögöttem, stílusom zsebemben..Nagy baj nem érhet... Erős vagyok!